TÖRTÉNETEK KÖZLEKEDÉSI JÁRMŰVEKRŐL 2003. 01. 20. Reggel az agyontömött trolin egy hülyepicsa- (szőke haj, erős festék az arcon- képes egy kettesülés külső székére ülni. Arcán, a temérdek alapozó ellenére, tisztán kivehető az átható "üresség".- Valami nagyon nagy dolgon "elmélkedhet". 2003. 01. 24. A kistroli középső ajtajánál álltam, mikor egy középkorú nő, hogy le tudjon ülni, áthaladva mögöttem, megfogta a karomat, nehogy elessen. Én abban a pillanatban egy hirtelen mozdulattal elrántottam az egész felsőtstemet. Nem figyeltem, hogy mit reagált, de őszintén-szólva nem is érdekelt. Még annyit sem mondott, hogy "Elnézést, kedvesem, le szeretnék ülni". Utána fölszállt egy 13-14 éves srác(bár ki tudja, mert ezek a fiatalok olyan hormonzavarosak), aki látta, hogy a függőleges kapaszkodót fogom, de ennek ellenére nekidőlt a kezemnek. Erre én a hüvelykujjammal baszogatni kezdtem a vállát, amire csak annyit reagált egy nagyon tahó hangnemen, hogy: "Hö, bocs!". Erre én csak bólintottam. Amikor megnyomtam a "leszállásjelző" gombot, ránézett, eljutott az agyáig, hogy világít, de az agyműködés nem állt le: "Le akarsz szállni?". Halkan "igen"- t mondtam, és hogy megértse, hogy mit akarok, közben biccenetettem egyet. Persze ez az állat a féligtömött trolin elindul, szemben a leszálló utasok árjával. "Mekkora seggfej vagy te!"- gondoltam magamban és megpróbáltam átdurakodni ezen az amúgysem kisdarab istenáldásán. Mikor leszálltam, kicsit megkönnyebbültem, de azért alaposan felbasztam magam. 2003.12.08. Igen.Hogy is telhetne egyszer jól a hétfőm. Egy kisiskolás lány (mivel a kibaszott szülei nem tudták megbaszni/+nevelni,) odaáll a nyíló ajtó elé. Szállnék le, de ez még mindig ott áll. -Ha már úgy is szar napom van/lesz- Ahogy megindultam, azzal a lendülettel löktem visza a kisficsúrt- Legalább elgondolkozik, hogy nem csak az idősebbek, de a leszálló utasok is elsőbbséget élveznek.Büdös kölök!