Mikor a fény megérint minket

"Egy tisztás az erdőben
Hol süt a Nap
Fáktól körülzárva
Foglyok vagyunk mi
Ezen a tisztáson, mely Istené
Éget, fáj
Mikor a fény húsunkat nyalja
Ég, füst, egy felhő
A mi alakunk
Fogolyként a sírban,
Isten jóságával kínozva...
Kék ég...
Nincsenek lángok
Nincs gyűlölet
Igazad volt - megérkeztünk a Pokolba"