Szabad
Fehes János Péter 2005.10.29. 09:05
Összetörtem, próbálom
Összetenni
Emlékszem 10ezer évvel
Ezelőtt
Mikor az arcodat a barlang
Falára festettem
Miután elástalak mélyen
Magam lelkébe
Ma látlak, ugyanolyan pontossággal
Látom mindened
Mint amikor akkor lerajzoltalak
Előástak, megástak
Létrehoztak nekem
Az arcod körül mindig ott lebeg a lelkem
A szemem a kezem a festék az életem
Poros voltam álmomban, szeled tisztára mar
A föld felet szállok, elhalok, gazdagítom avart,
Eléd állok, lassan észre végy
Nyújtom kezem addig, míg épp elérd.
2005-08-30
|