Pók a szélben

Ács Encsi  2006.07.03. 05:21

Pók a szélben

 

Egy kicsiny pókot kapott fel a szél,
Ahogy lábai állnak, talán nem is él.

 

Színei a zöld, meg a csinos sárga,
Beteges árnyalata, egyetlen boldogsága.

 

A kéményfüst meg csak száll felé,

Kapálódzva, esdekelve, repül az aszfalt felé.

 

Jaj szegény kicsi pók ne félj az aszfalttól,

Ha meghalsz, kapsz szárnyakat az angyaloktól.

 

Egy kicsi pók repül a a földhöz, s lassan kimúl,

Oly tehetetlen, akár egy falevél, mely lehull.

 

De mint a villámcsapás, hírtelen.

Egy madár bekapja kedvetelen, szívtelen.