Lupus Misantropycus

„Halálzöld fény az égen
Halálzöld reményem a régben”

Ha ennek az egésznek vége lesz és felszáll a szemem elől ez az egész álom…
Nem tudom mi lesz ezután. Az egész mindenség megzavarodik bennem.
Ma felgyújtották bennem a kérdést. Mi van, ha nem is mások fordítanak nekem hátat, hanem én nekik? Mi van, ha annyira el akartam fordulni mindentől, amit gyűlöltem, hogy közben akaratlanul átléptem egy határt, amit nem szabadott volna. Visszacsinálhatnám, ha nagyon akarnám de, valahogy ez már nem megy. Hiányzik az akarat. Hiányoznak az érzések. Hiányoznak az érintések. Hiányoznak a szavak.
Valahogy mindent csak űr tölt ki. Semmi nem érdekel. És ennek ez a kibbaszott ingerszegény környezet az oka, amit magam köré generáltam. Volt egy ember a régben, aki azt mondta, hogy ezt én azért csinálom… Tulajdonképpen ez egy védelmi mechanizmus, ami elharapózott bennem és már mindentől megvéd! Túlságosan is jól működik. Már olyan „dolgokat” is kizár belőlem, amik természetesek, sőt szükségesek is, ahhoz hogy életképessé tegyenek.
Hogy éljek. De mi is az élet? Nem tudom, nem tudhatom mi az az élet, mert annyira elhatárolódtam a világtól, hogy szinte már antiszociálissá váltam.
Antiszociálissá…

Voltak akik segítettek. Voltak akik ha csak az ismeretségükkel is de javítottak a közérzetemen. Akik átadták nekem az idősek tapasztalatát.
Elérkezettnek érzem az időt hogy én is továbbadjak valamit magamból az ifjonti vérnek.
De mi van ha az „én” semmit sem ér és én semmit nem tudok továbbadni?
Mi van ha ez az „én” az ifjaknak semmit sem jelent.

Vagy talán zárjam el magam továbbra is és rothadjon belém az a sok „szemét” amit felhalmoztam?

Annyi a kérdés de nem tudom megválaszolni őket.
Nincs elég időm.
Már semmi sem fog le. Elvérzek az éjszakában úgy hogy semmi sem marad meg belőllem.
Nem alkottam semmit ami értékes lenne. Senkinek sem!

Ha éjeken felnézek az égre minden egyes alkalommal, látom a zöldfényt, a „Halálzöld” színét.
Mit jelent ez? Meg kell halnom hogy ne boruljon fel a világ rendje?

Deussen von Friedenthall

Január 16

1486

„Lupan”