Erblicket  Die  Töchter  Des  Firmament

"Azt kérdezem magamtól, milyen lesz a Tél,
Ha soha többé nem látom a tavaszt
Azt kérdezem magamtól, milyen lesz az éjszaka,
Ha soha többé nem látom a nappalt
Azt kérdezem magamtól, milyen lesz az élet,
Ha soha többé nem látom a fényt
Azt kérdezem magamtól, milyen lesz az élet,
Ha a fájdalom örök
Minden éjjel más a sötétség
Minden éjjel a múltba vágyom
Mikor az öreg erdőkben lovagoltam
Minden télen más a hideg
S minden télen oly öregnek érzem magam
Öregnek, mint az éjszaka
Öregnek, mint a szörnyű hideg
 
 Azt kérdezem magamtól, milyen lesz az élet,
Ha soha nem látom meg a halált
Azt kérdezem magamtól, miért kell az életnek
Életnek lennie
S miért tart örökké..."