A sötétség rózsája

A kertem legmélyén az éjszakai hold fényénél

Neveltem neked egy gyönyörű rózsát!

Nem tükröződött benne más,

Csak a te szépséged és kedvességed.

Meg szerettem volna mutatni neked,

De te mást választottál.

Szenvedtem és vérzett a szívem,

De te nem hallgattál meg engem!

A rózsa megfeketedett és gonoszságom

Szimbólumává vált.

Vérrel itattam és gonoszságra tanítottam,

Így lett ő a sötétség rózsája!

(2002. 08. 27.)

Stefan Vlad